Bagolyház

Nem hagyhatom ki, hogy ne küldjek egy levelet a szüleimnek. Több mint 4 oldalnyi lett amit leírtam, és ezt nem hagyom veszni. Legalább most mindent megtudnak ami az elmúlt 1 hétben történt. Nagyon sokkoló de mégis izgalmas hét volt ez, de én ennek még sem örülök annyira. Jobban szeretem, ha nincs semmi gond vagy túl nagy nyüzsgés körülöttem, persze jó, hogy pezseg az élet, de én kicsit kritikus vagyok ilyen téren. Na mindegy…
Fölkapok egy pulcsit és nagyon gyorsan elindulok a bagolyház felé. Nincs kéznél baglyom, így oda kell mennem. Bár lehet már ilyenkor eléggé veszélyes kint császkálni, ha elkapnak és valami büntetést kapok, nekem annyi. De a levelet most kell föladnom, míg még nem felejtkezek el róla. Átvágok az udvaron, és nem kicsit vagyok feszült. Talán nem jár kint egy tanár sem. Biztosan viszont nem lehet ezt tudni. Már látom a bagolyházat, és egyet sóhajtok is. Úgy tűnik hiába aggódtam, ez a tíz méter már nem lehet veszélyes. Elérem a lépcsőt és anélkül, hogy lefelé néznék szaladok föl rajta. A tetejénél éppen mennék is be, de sikeresen elcsúszok egy pocsolyában. Eléggé szépen seggre esek.
- Hogy az a… - motyogom, majd föltápászkodok. Leporolom magam, és körülnézek, mert esés közben elejtettem a levelemet. Sehol sem látom. Csak én lehetek ilyen szerencsétlen. Ha még nagyobb mázlista vagyok, pár percen belül befut egy tanár vagy egy prefektus…

Ginny Weasley

Csend volt. Végig. Furcsáltam is egy kicsit, hogy bírja ki, hogy ne szólaljon meg, hiszen én azt hittem, hogy Ő állandóan beszélni szokott. Legtöbbször mikor én már beérek reggelizni a Nagyterembe a griffendélesek nagyja már ott szokott lenni. Undorral szoktam csak arra asztalra tekinteni. De mindig megnézem, hogy kik vannak már ott. Valamelyik Weasleyt mindig ott látni, ez szinte már természetes. Annyian vannak. Az ember szinte mindenhol beléjük botlik...
Szinte észre se vettem, hogy már magunk mögött hagytuk az előcsarnokot, a folyosót és már a Nagyterem ajtajában állok. Igen, ott megálltam és csak néztem. Megint a griffendélesek asztalánál állapodott meg a tekintetem, de ott is csak egy emberen, Hermione Grangeren.
Még mindig nem értem a minisztériumot. Pont engem, pont Grangerrel összerakni. Ezeknek teljesen elment az eszük! Azt még talán elfogadtam volna, ha egy Hollóhátast tesznek mellém, mert azok legalább okosak, de ez a lány... erre nem tudok mit mondani.
Elgondolkozásomból a még mindig mellettem álló Weasley lány rántott ki. Majd felhúzott szemöldökkel meredtem rá.
- Kösz. -morogtam, majd elindultam a Mardekár asztala felé magára hagyva a legfiatalabb Weasleyt.

Ginny Weasley

Még, hogy majd én, egy Malfoy, elkezdjek barátkozni egy véráruló Weasleyvel, aki még hozzá griffendéles is, na arról letehet az ég. Ennyire még nem untam meg az életemet, hogy az egész iskola lássa, hogy Potter haverjával sétálgatok kettesben. Lenne olyan ember aki még félre értené, főleg mert ilyen korán van. De mondjuk Potter fejét nagyon szívesen megnézném amikor meglát minket. Az lenne a napom fénypontja.
Majd egy percre éreztem, hogy korgott a hasam. Éhes lettem.
- Azt hiszem a Nagyterembe. - válaszoltam kurtán.
Már meg se kérdezem, hogy ő hova megy, biztos, hogy velem akar majd tartani, majd én is elindultam.
Remélem meg tudjuk tenni ezt az utat anélkül, hogy megszólalna, de most komolyan. Ha megint kinyitja a száját és elkezd kérdezgetni akkor inkább vissza megyek a Bagolyházba.

Ginny Weasley

Egy ártatlan kérdésre így kiakadni. Látszik, hogy Potter egyik haverja, ugyanolyan forró fejűek. De lehet, hogy ez olyan Weasley szokás és Potter tanulta el tőlük...
Áh, a híres Weasley ikrek?! Hol érdekel engem, hogy azok ketten mikor és min törik a fejüket. Legtöbbször úgy is hülyeséget csinálnak...
- Ha figyeltél volna, egyszer már elmondtam, hogy a minisztérium nevetséges ötletéről írtam a szüleimnek. De nem értem, hogy ez miért tartozna rád. - mondtam neki gúnyosan, majd felé fordultam és végig néztem rajta. Ezek a Weasleyk annyira hasonlóak. Gondolom a gondolkozás terén is...
Azt hiszi, hogy majd pont én fogom neki elmondani, hogy nekem kell elvennem Grangert, az ő legjobb barátnőjét. Remélhetőleg még nem nem tud róla, különben lesz egy hosszú beszélgetésem Grangerrel. Azt meg ne akarja megvárni.

Draco Malfoy
Merlinre mondom ! Ebbe a fiúba nem ragadt semmi érzés. Tudtam , hogy csak viccnek szánja érdeklődését . Mit érdekli őt , hogy minek akarok lemenni a tóhoz ? És ha fürödni akarok ? Vagy egyszerűen nézni a tón úszkáló óriáspolipot? Vajon mi keltheti fel ennek a mardekáros tökfejnek az érdeklődését...Hát persze.. Pensy... Ki más ?
- Miért mondanám el neked , hogy mire készülök. Fred és Geroge se árulta el sose mit terveznek. Majd egyszer csak BUMM! - mondtam eléggé unottan , a bumm-t kihangsúlyozva.
Minek akar ez ennyi mindent tudni ? Nincs hozzá semmi köze. Kiváncsiskodjak már én is.
- Te mit írtál szüleidnek ? Ha már én is elmondtam mit írtam nekik. Kiváncsian várom mi késztet egy MAlfoy-t a korán reggeli levélküldésre. - mondtam érdeklődést eröltetve hangomba , ami egy kicsit viccesre sikeredett.

Ginny Weasley

Összehúzott szemöldökkel figyeltem reakcióit és láttam, hogy elgondolkozik. Csak nem attól tart, hogy kifogom röhögni?! Mert az benne van a pakliban. Vagy esetleg kiadom a kicsi titkait amiket levésett a levelében?! Mit hisz, én vagyok Tom Denem naplója?!
Majd tényleg elkezdte nekem felsorolni, hogy mikről írt, azt hittem, hogy csak viccnek fogja venni a kijelentésemet, elküldi a baglyát és elmegy. Ehelyett pedig leáll velem beszélgetni. Nem veszi észre, hogy ezek tényleg nem érdekelnek?!
-Aha... - mondtam neki.
Gyorsan tud témát váltani az biztos, de a titkolózás nem az ő mestersége. Nem elég ravasz és a személyisége is túl nyitott. Griffendélesek...
- És mégis mit akarsz csinálni a tónál? Csak nem fürdeni? - kérdeztem cinikusan majd folytattam - Olyan sok titokzatos hely nincs a Roxfortban, amerre nem járnak emberek, szinte nincs is. Mit tervezgetsz?

Draco Malfoy
Egy Malfoyt miért érdekli az én személyes problémáim ? Talán képes megváltozni egy vérbeli rossz akaró ? Talán ennyire felfordulhat valakinek a személyisége?
Most meséljem el mi mindent írtam le abban a hosszú levélben ? Meséljem el a problémájimat... Filóztam ezen egy kicsit , majd Dracora néztem . Türelmetlenül várta válaszom.
- Leírtam a levélben micsoda fárasztó ez az iskola! Azt , hogy Piton mennyi leckét ad. Meg ilyen szerencsétlen dolgokat. Elvesztettem a törpegolymókamat.. - abba hagytam a felsorolást mert láttam Draco arcán az unottságot. Gondolhattam volna , egy Malfoy örökké Malfoy marad.
- Tudod mi a csodálatos ebben a gyönyörű őszi napban ? Az , hogy nem kell házit írnom. Vagy Piton óráján hallgatnom a sértegetéseit. Vagy Trelawney óráin hantázni. Ez egy laza őszi szombat. Amit ki is fogok használni! Talán lemegyek a tóhoz , vagy elmegyek egy olyan helyre ahol nem sok mindenki járt... - titokzatoskodtam. Majd arcát fürkésztem hátha észrveszek rajta valami érdeklődést.

Ginny Weasley

Korán reggel a Bagolyházban beszélgetek az ellenségem egyik legjobb barátjával. Mintha nem lennék önmagam. Bár, amióta megkaptam ezt a nevetséges levelet, nem is vagyok olyan, mint régen. De eléggé észlelhető másokon is ez a változás...
Mostanság van, hogy azon kapom magam, hogy elgondolkozva sétálgatok a folyósokon és mindenki mellett csak úgy elmegyek és senkire se figyelek oda. Mint most.
- Bocs Ginny nem figyeltem. Így szoktak becézni, nem? - kérdeztem tőle majd összehúzott szemöldökkel folytattam - Tegyél egy próbát, lehet, hogy érdekelne.
Van egy olyan érzésem, hogy azt hiszi, hogy valami érzelem mentes ember vagyok. Pedig nem vagyok olyan, mint a bátyja. Na arról inkább ne is beszéljünk...
- Nem a legcsodálatosabban. De gondolom ezt észleled másokon is a kastélyban. - mondtam miközben újra az ablak felé fordultam - Neked mi olyan csodálatos a mai napban?

Draco Malfoy
Milyen arckifejezés ez ? Mintha meg lenne lepődve azon , hogy meglepődtem ! Még jó , hogy! Hisz egy Malfoyt sose látni korán felkelni SZOMBATON.Majd elmondja mi az oka az ilyen reggeli fent létének , de eléggé durcásan válaszol.
-Igen én is a szüleimnek küldök levelet , de nem erről. Hanem más okok miatt küldök levelet.Nem mintha ez téged érdekelne. -mondtam eléggé ingerülten. - Bocs , nem akartam így beszélni , eléggé rossz passzba vagyok az utóbbi időben. - kértem elnézést Dracotól.
Mi a fene történt velem ? Egy Malfoytól kérek bocsánatot. Nem tehetek mást , el kell fogadnom , hogy Malfoy is változik. El kell fogadnom ....
-Amúgy , hogy vagy ezen a csodás őszi reggelen ? - kérdeztem olyan aranyosan ahogy csak tudtam.

Ginny Weasley

Nem értem, miért lepődnek meg annyiszor az emberek olyan mindennapi dolgokon amiket én csinálok. Mintha olyan különös lenne az, hogy feltudok kelni korán reggel és hasonlók. A lány arcán is ezt a meglepődöttséget észleltem. Szuper, még egy ember aki azt hiszi, eddig mindent tudott rólam. Úgy utálom az ilyet.
- A szüleimnek küldtem levelet a Minisztérium ötletéről, hogy kit szántak nekem. De ahogy látom te is valami ilyesmire készültél. - válaszoltam neki komoran.
Nem tudok ilyenkor kedves lenni. De ha belegondolok és tényleg Hermione Grangert kell elvennem, ahogy a levélben állt, Granger tuti tartani fogja barátaival a kapcsolatot és rengetegszer fogok még találkozni Weasleyékkel. Mintha egy hideg vízzel öntöttek volna le, úgy kaptam észbe hirtelen, hogy valószínűleg biztos így lesz. Akkor elméletileg jó ha kedves vagyok a barátaival, hiszen ha nem, a göndör hajú griffendéles lány megint elkezd velem veszekedni. Azt inkább nem várom meg.
Majd odafordultam Ginnyhez és elkezdtem fürkészni az arcát.

Draco Malfoy

Szombat reggel van. Micsoda jó dolog , hogy nem kell órákra menni! Gyors felöltöztem , és elindultam a bagolyház felé . Gondoltam elküldöm anyámnak a levelet. Már hetek óta nem válaszoltam aggódó leveleire.
Mikor kiértem a kastélyból megcsapott egy kellemes őszi szellő. Felmentem a bagolyház lépcsőin. Mikor felértem megpillantottam az egyetlen Malfoyt.
Mit csinál ez ilyen korán ? Miért nem pihenteti kegyetlenségét ? Jaj ne észrevett...
Közeledtem felé , majd mikor odaértem minden kedvességemet össze kellet szedjem.
- Szia , te mit csinálsz itt ilyen korán ? Nem vall rád. - mondtam miközben egy haj tincsemet csavargattam.
Majd elkezdtem méregetni , nem is olyan csúnya ez a Draco . Sőt...

Ginny Weasley

Korán ébredtem fel, pedig szombat volt. Ilyenkor szeretek a legjobban lustálkodni, de erről most le kell tennem. Egy nagy sóhaj kíséretében kikászálódtam az ágyamból, majd felöltöztem és elindultam megkeresni a levelet amit még tegnap este írtam édesanyámnak. Nem nagyon szoktunk levelezni, legtöbbször csak ő szokott küldeni nekem ezt-azt. Válaszként legtöbbször egy köszönöm-öt szoktam visszaírni vagy, hogy legközelebb mit küldjön még nekem, hogy mire van még szükségem. De most én kezdeményeztem vele a beszélgetést, hiszen bizonyára már ő és apám is értesültek a Minisztérium rendeletéről. Nem igazán vagyok kíváncsi apám reakciójára. De a minisztériumi emberek se legyenek azok. Ahhoz képest, hogy a háborúnak vége és a Nagyúr elbukott, apámban valamennyire még él az aranyvérű mágus családok eszméje. Ahogy megtaláltam a levelemet, gyorsan felkaptam és kisétáltam a Bagolyházhoz.
Amint oda értem megláttam a baglyomat, azonnal le is hívtam magamhoz. Látszott az állaton, hogy nagyon nem örül ennek a korai keltésnek, de engem ez most nem érdekelt. Oda adtam neki a levelet, majd néztem, ahogy elszáll vele.
Nem tudom mióta állhattam ott a falnak támaszkodva, de léptek zaja ütötte meg a fülemet. Arra kaptam a fejem és megláttam Weasleyék legfiatalabb gyerekét, Ginny Weasleyt.

.