Daphne Greengrass

MOTTÓ VAGY IDÉZET KERÜL IDE

Daphne Greengrass

Név: Daphne Greengrass
Becenév: Dane, Greeny
Születési hely és idő: Anglia, Cambridge; 1980. Április 1.
Nem: Nő
Vér: Aranyvérű
Csoport: Boszorkány
Ház: Mardekár
Évfolyam: 6.
Pálcád: Ébenfa sárkányszívizomhúr maggal, 12 és 1/4 hüvelyk, meglehetősen rugalmas.

I am really...

A jelem az oviba? *nevet* Na jó nem... Nem jártam óvodába, nevelőnők foglalkoztak velem! Mosolygós és életvidám teremtés vagyok, kiállok a barátaimért, elérem a kitűzött céljaimat, harcoló típus vagyok! Megvédem a barátaimat, ha szükség van rá... Ravasz vagyok, nem lehet olyan könnyen túljárni az eszemen... Örökös bajkeverő vagyok, szeretem a veszélyes helyzeteket! Hobbim éjszaka mászkálni a kastélyban! Utálom a Griffendéleseket, de lehet csak azért, mert belém nevelték a klub helységben. Imádok párbajozni, és bájitalok szakértője vagyok! Gyönyörűen rajzolok, de borzasztó az énekhangom. Még ha eszembe jut valami mindenféleképpen leírom!
Nézz rám és meglátod, most minek írjam le még ezt is? Szőke a hajam, kék a szemem, barna a bőröm, a stílusom egyedi, színes cuccokat szeretem, ööö... dióhéjban ennyi...

My story

Először is bocsánat a sok [...]-ért, de mániám!! Hol is kezdjem? Talán azzal, hogyan kerültem a Mardekárba? Neeem... elősször egy kis rávezető... Szóval...
1980-ban megszülettem, nagy küzdelmek árán. Anyám megszenvedett velem... újra kellett éleszteni mikor Világra jöttem. Gyilkos egy baba voltam! *nevet* Na mind egy! Gyorsan fejlődtem, és erősebb volt a mágiám a kelleténél... Ezt is a nagyapámtól örököltem akárcsak a gyönyörű cirmos szememet! Nem lehetett kis állatom, mert kipusztultak a környezetembe! Ezért döntöttek úgy apámék, hogy egy nagy kutyát vesznek nekem, aki majd megóvnak mindentől! Ő neve Aeron, a legjobb és talán az egyetlen barátom! Nagyon sok mindent átéltünk... Például: Ő segített nekem megtanulni járni, együtt festettünk, bújócskáztunk, mindent amit egy kislány elképzelhet!
Hét éves lettem és anyámék beírattak egy Mugli iskolába, hogy megtanuljak írni, olvasni, számolni, mint a normális gyerekek! Mit is mondjak... UTÁLTAM!! Mindenki csúfolt a születési időm miatt (Április 1.), csúfoltak, hogy én csak egy VICC vagyok! De nem felejtettem el, hogy természetfeletti erőkkel rendelkezem, és ott tettem keresztbe a többieknek ahol csak tudtam!
Tizenegy évesen megkaptam a Roxforti levelem, kimondhatatlan boldogságot éreztem, mikor búcsút intettem a Mugli, Sheffield Price Schoolnak, ahol tönkretették az életemet, és visszafogták a bennem rejlő mágiát... ezért is lettem ennyire Mugli gyűlölő... Pedig a szüleim nem állnak a Sötét Nagyúr szolgálatában, sőt egyikük sem volt Mardekáros... Édesanyám és Édesapám is a Hollóhát házát erősítette! Így én is abban a hittbe éltem, hogy közéjük fogok tartozni, de mikor a Teszlek Süveg elé értem, csak az elmúlt év sérelmeire tudtam gondolni... Mindig is mosolygós, életvidám lány voltam, amíg be nem osztottak a Mardekárba... Csalódott voltam, mert nem a hőn szeretett házba kerültem. Nem találtam a helyem, senki nem közeledett felém, és én sem tettem! Rettenetesen hiányzott Aeron! Sokat sírtam miatta, pedig tudtam, hogy az a gyengeség jele! Sokat veszekedtem a többiekkel, de az évek során megnyíltam feléjük és feloldódtam... Nagyon sokat rosszalkodunk a srácokkal, és szétszedjük a Griffendéleseket! Mára, már bűntudat nélkül viselem házam címerét, és büszkén mondhatom : - Igen, Mardekáros vagyok!