Klubhelyiség

Ems-nek .)

-Nem kell Ems! halál elixírt vágom - mondtam nevetve. És én ne segítsek valamiben? - kérdeztem mosolyogva. Valamimkor csak vége lesz ennek a dögunalomnak gondoltam magamnak. Majd hirtelen Piton Professzor lépett be az ajtón és mindenki elhallgatott. Senki nem tudta, hogy miért jött be pont a Hugrabug Klubhelyiségbe. Mi az Piton Professzor házat váltott? - kérdeztem gúnyosan. Piton csak morgott egyet, becsapta az ajtót és elrohant. Utána mindenki nevetni kezdett. Hogy most egy kicsit eltérjünk a tanulástól Ems te miket szoktál csinál egyébben itt Roxfortban? nem mintha sokat lehetne csinálni. - mondtam még mindig nevetve.

Ernie-nek

Sokáig csak tanulunk egy szó nélkül. Épp a transzformáció és a transz mutáció közti különbség oszloposan való feltüntetésébe merülök bele, mikor Ernie megszólal. Felemelem a kezem jelezve, hogy legyen szíves várni pár pillanatot. S bár csendben van, lemerem fogadni, hogy éppen hülyének néz. Gyorsan befejezem a 21 pontban való ellentéteket és csuklómat fogva felnézek rá.
- Bocsi, mit mondtál? – pislogok, olyan „ne ölj meg, mert nem figyelek rád, hiszen én cuki vagyok!” szemekkel. Saját specialitás nem illik ellopni! Nevetve elismétli a kérdést.
- Jah. Hát átváltozástanból írom a házi dogát és természetesen valami olyat veszünk, ami annyira nem megy jól. – kihangsúlyozom az „annyira” szót. Bár inkább lehetne a „nagyon” szó a helyén. Gyűlölöm, amikor McGali ennyit ad fel. Szinte az egészet ki kell másolnom.
- És hogy haladsz a Halál elixírrel? Segítsek?

Ems-nek .)

Köszi Ems - köszöntem meg a csokit amit adott nekem-. Velem sincs különösebb dolog mint veled. - mondtam halkan nevetve-. Nekem legalább 900 oldalt meg tanulnom, hogy, hogy kell helyesen megfőzni a halál elixírt. - mondtam-. Ha már egyszer van tanítás nélküli nap akkor miért kell még azon is tanulni? - mondtam kesernyés hangom-. haaaa na mind egy -sóhajtottam-. Essünk neki -mondtam, majd le ültem Eloise mellé. Már órák óta írtuk a leckét de unalmas lapok jöttek ahol unalmas betűk voltak és betűk és betűk. Aztán megkérdeztem Ems-től, hogy mi a leckéje Ems neked mi a leckéd? - Kérdeztem kíváncsian egyen vidám hangon -.

Ernie-nek

Jó pár percig csendben szenvedtem ezzel az olvasni valóval. Nehéz koncentrálni, ha annyi kedved van ehhez, mint a mandragórák átültetéséhez fülvédő nélkül. Egyedül. Örömömben sóhajtva becsukom a könyvet, mikor valaki rám köszön.
- Szia Ernie. – nézek fel rá, majd inkább felmászok közé és a már sokat említett tatyóm közé. – Nincs semmi különös. Tanulni kéne. – húzom el a szám. – És veled? – figyelek a válaszára, de közben a körülöttem lévő világot szemlélem. Két lány Ernie-t nézik. Nem tudom eldönteni, hogy milyen okból stírölik, de viccesek. Fél kézzel hátra nyúlva elő kutatok még két csokit. Egyiket Ernie felé nyújtom, a másikat meg fél kézzel és szájjal kibontom. Kellenek a boldogság hormonok. Nagyon, nagyon kellenek most. Ebben a szomorú őszi időben.

Ems-nek .)

Végre bekövetkezett az a nap amire minden egyes tanuló vár, a TANÍTÁS NÉLKÜLI NAP! Nagy betűkkel volt ki írva a falakra. De sajnos ez sem tartott örökké. Körülbelül délután 16:00 vagy 17:00 lehetett. Mindenki neki állt a leckéjének, az egész Roxfort csak a szellemekkel és a képek beszélésével volt tele, meg persze velem mert én még mindig kin voltam a folyosókon de már untam magam és be mentem a Hugrabug Klubhelyiségbe. Áhhh megint itt - mondtam sóhajtva magamban . Ahogy be léptem az ajtón nem láttam mást mint, hogy lányok fiúk egyaránt írják a leckéjüket. Mindenki csoportban dolgozott kivéve Eloise Midgeon. Oda mentem hozzá és köszöntem. Szia Eloise mi a helyzet? - kérdeztem majd le ültem mellé-.

Ernie-nek

Komótosan baktatok le a klubhelyiségbe. A lépcsőn szokás szerint nem vesznek észre és két nevetgélő lány majdnem lelök onnan. Puffogva megyek tovább. Miért nem bírnak az emberek egy kicsit lejjebb nézni, mint a normális testmagasság? Mivel ma nincs tanítás a szokásos ruháimban vagyok, így egy a sulisnál aranyosabb táskát vettem magamhoz fent. Benne pergamen, toll, tinta és egy átváltozástan könyv. Álljunk neki a 15 cm-es házi dolgozatnak a transzformációról. Kipakolok az egyik dohányzó asztalra és leülök a földre. Csokit majszolva lerúgom a cipőmet, fellapozom a furcsán kicsike könyvet. Uhm, csupán 600 oldal. Merlin gatyájára. Hátamat a kanapénak döntöm, a csoki papírt a táskába tömöm és két kis kezembe fogva a könyvet olvasni kezdek. Annyira unom már most. Hjaj már!

.