Hatodévesek szobája

Harry

Ja, persze, Roxmortsban! Én nem mentem le, a kinti hideg elriasztott egy kicsit. De Ginnyvel... Persze számíthattam erre, Ginny már az első találkozásuk óta bele van zúgva Harrybe. Annyira fura nekem, Ginny a húgom, és Harry, a legjobb barátom... De be kell látni, Harrynél jobbat nem talál. Azért kicsit zavar...
- Ginny-vel? - kérdezek vissza szórakozottan. - Értem, értem... vagyis na, tudod... örülök nektek.
Ha nem Harry lett volna, talán már leordítottam volna a fejét, hogy mit akar a húgomtól. De mostanában elég sok dolog változott körülöttem is. Itt van rögtön Hermione. Nem tudom, Harry hogy látja, de már rég óta tetszik nekem...
Mivel Harry lemondott a csokibékáról, kibontottam azt is. Következő kérdése úgy meglepett, hogy egy pillanatra félbehagytam a csokievést. Hogy Hermione és én szép pár vagyunk... Tehát számára már rég világos, hogy mit érzek iránta? De ahogy mondta... mintha Hermione felől sem lennének kétségei.
- Megkaptam... - válaszolok neki. - Öhm, izé, nem Hermione... valami hollóhátas lány, Lisa Turpin. - a nevet a kelleténél kissé dühösebben ejtem ki. Még mindig nem értem, mi értelme van ennek az egésznek, miért nem lehet szabadon párt választani?!
- És mondd csak, Hermione... úgyértem szerinted tetszem neki? - kérdezem. - És egyébként honnan... honnan tudtad hogy nekem tetszik? - bár a kérdés kissé felesleges, hisz biztosan észrevette, mennyit bámulom Hermionét.
- Egyébként pont róla akartalak kérdezni. Együtt mentünk vacsorázni, és nagyon furcsán viselkedett... Mondtam neki is a levelem, és mintha olyan csalódott lett volna, vagy nem is tudom... nem nézett rám. Nem tudod, mi baja lehet? - emlékszem vissza az esetre.

Ronnak

Reméltem aznap este, hogy szerencsém lesz és nem futok össze Hermionéval, mert akkor tanulásra kötelez. Emelett Ronnal sem akaródzott összefutnom, mivel egész nap az ő húgával voltam Roxmortsban. Mikor átcammogtam a klubhelyiségen, csak néhány sakkozó harmadikost láttam, két átfagyott negyedikest és három tanuló gólyát. Felmegyek a szobába. Gondoltam, merthogy én is eléggé átfagytam. Mikor beléptem ott volt Neville aki épp akkor indult el a könyvtárba. Átöltöztem, és elkezdtem böngészni az átváltoztatástan könyvemet, mikor belépett Ron. El is kezdett zakatolni az agyam, hogy vajon Ron kit kapott, örül-e neki, meg ilyesmik. Ezért nem is hallottam meg csak harmadikra mikor Ron, kissé kiabálva szólongaott.- Szia Ron! Hát azért nem láthattál, mert egész nap Roxmortsban voltam Ginny-vel. Na, erre kíváncsi vagyok, mit fog ehhez szólni. Látom Ron szokásait éli, megint csokibékázik. -Nem, köszi. Én jóllaktam. Jut eszembe, te már kaptál levelet? -Kérdeztem felélénkülve és látva Ron halvány fintorát, folytattam.- Ki az? Ugye Hermione? Olyan szép pár vagytok együtt... Öhmm..és te ma merre jártál? -Tereltem el a témát, mert kicsit nekem is. és Ronnak is kínos lett a helyzet.

Harry

A nap már lement, a vacsorát már elfogyasztottuk a nagyteremben. Valahogy kicsit lazább volt ez a nap, talán mert vasárnap révén nem voltak órák, nem tudom, mindenesetre nem vagyok még annyira fáradt. Házit írni semmi kedvem sincsen, majd ha Hermione is itt lesz, megkérem hogy segítsen értelmezni... Különben is, nem holnap kell leadni - akkor meg mi értelme már ma hozzáfogni.
A klubhelyiség elég kihalt volt, csak pár első vagy másod éves susmogott a sarokban, így felmegyek a hálóterembe, hátha ott találom Harryt. Most jut eszembe milyen rég beszéltem vele, s még nem is mondtam el neki, hogy megjött a Minisztériumi levelem. Kíváncsi vagyok, ő kit kapott. Na meg Hermionéről is meg akartam kérdezni, ő biztosan érteni fogja ezt a különös viselkedését, elvégre kettőnk között talán ő jobban ért az érzelmekhez.
Benyitok a hálóterem ajtaján, s szerencsére ott találom barátomat.
- Szia Harry - köszöntöm. - nem láttalak egész nap. Merre jártál?
Ledobom magam az ágy szélére, és előveszek egy kis csokibékát - hiába vagyunk vacsora után, ebből mindig jöhet.
- Csokibékát? - nyújtok Harry felé is.

.